Jancsa Jani

Kiváló kalandok: Szeged és Ópusztaszer

2015. július 16. Jancsa Jani

Borfesztivál, bisztrók, fröccs és vadaspark - csak néhány olyan dolog, amire érdemes rámenni, ha Szegeden járunk. Most egy kis összefoglalót adok abból nézve, mit sikerült megnéznünk.

2015-05-24_15_55_20_hdr.jpg

Mihelyst megérkeztünk, ettünk egy jót a Port Royalban, erről szóló írásunkat itt találhatjátok.

2015-05-24_15_58_15.jpg

Amikor ez megvolt, ránéztünk a hídi vásárra (pünkösd vasárnapot írunk, Budapesten a Gourmet Fesztiválon tobzódik mindenki, itt meg itt). Nyilván volt kinn minden bizsu, meg csecsebecse, piros kakasos alakú nyalókát sajnos nem találtunk, így szomorúan tovább is álltunk a Lejtő nevű helyre, és elkezdtük konfitálni a fröccsöket az arcunkba.

2015-05-24_20_47_54.jpg

Ez annyira jól sikerült, hogy utána rögtön szükségünk volt egy Nemzeti Dohányboltra, amiből szerencsére volt nyitvatartó még vasárnap este is a környéken, jól jöhet, ha nektek is szükségetek van rá. Ezek után azért csak átnéztünk a Borfesztre is, ahol csak kissé rondított bele a képbe, hogy ekkorra már szakadt az eső, a mi ernyőnk meg nyilván a hotelben maradt. A tömeget ez valahogy nem zavarta, így 20-an álltunk egy ernyős asztalnál, és igyekeztünk nem megfagyni. Lehet, hogy a pálinkára kellett volna rámenni?

2015-05-25_10_05_16_hdr.jpg

Másnap délelőtti programnak a szegedi vadasparkot választottuk, ami olyan 2 kilométerre volt a szállástól, le is sétálhattunk volna, de mi inkább verdáztunk. A belépő 1700 forint volt, plusz 400-ért vehettünk zoocsemegét is, amit aztán kábé az öt kiválasztott állat tolt be mind, mivel a többieket nem lehetett etetni.

Az állatkert meglepően nagy és zegzugos volt, voltak külön kis ösvények, utacskák, nagyon tesztett az egész. A medvék például a farkasokkal voltak közös kifutón, és pont elcsíptük, amikor nem akartak kibújni a házukból, és úgy kellett őket almával kicsalogatni, amit viszont a farkasok ettek meg.

Jellemző volt az is, hogy az állatokat, ha nem is karnyújtásnyi távolságból, de elég közelről lehetett szemlélni, ők sem bújtak el, így sikerült például az oroszlánokkal is egészen közelről szemezni, de voltak még zsiráfok, madarak, szurikáták, és további macskafélék is.

Az állatkertben kényelmesen sétálva, de nem sietve úgy két óránál maxoltuk ki a dolgokat, bár úgy, hogy néhány házba nem mentünk be, ott azért még rá lehetett volna húzni egy félórát szerintem.

Ezután ebéd a Tiszavirágban, délután pedig az aquapark helyett egy jó Ópusztaszerre mentünk rá, amely autóval félórányi távolságban volt Szegedhez képest. Odaérve a buszmegállóból meglepetésszerűen kipattanó fess parkolóőr fiatalembertől vettünk egy 500 forintos, ámde őrzetlen kültéri parkolójegyet, majd becsapattunk.

Jó tudni, hogy a parknak különböző részei vannak, van egy nagy kültéri, aztán külön kell jegy a Feszty-körképre, a Panoptikumot pedig külön is üzemeltetik, így ahhoz is kell egy jegy. Ez így mindenestül azt hiszem 3600 volt, de ha 26 év alatt vagy kedves olvasóm, úgy olcsóbb lesz valamivel.

Odabenn ment nagyban a népzenés fless, van egy büfé is ahol ehetünk-ihatunk, továbbmenve pedig egy klasszik skanzen elevenedik meg, plusz mindenféle programmal a házban.

Továbbmenve jönnek Honfoglalás-kori templomok jurtából (vagy hogy mondjam, majd kommentben elküldhettek), végül pedig visszaértünk a Rotundába, ahol óránként indul egy menet megnézni a Feszty-körképet.

2015-05-25_16_41_33_hdr.jpg

Belépve a rácsos ajtón körívben indultunk el felfele, hogy aztán a végén kibukkanjunk az épület kupolás lényegében, és megláthassam életemben először élőben a képet. Hát, azt kell mondjam impozáns, és a körítés is nagyon jól meg van csinálva, egyrészt a kis audió-sztori hozzá, másrészt pedig az előtér is szervesen illeszkedik a képbe, azt leszámítva, hogy az már valós eszközök felhasználásával készült. Ilyenkor mindig eszembe jut, milyen lehetett akkor élni, de úgy tényleg, aztán meg az, hogy milyen fasza (kis fantasy beütéses) filmet, netán sorozatot lehetne csinálni mondjuk pont ebből a sztoriból.

2015-05-25_17_38_22.jpg

Miután megvoltunk, vissza Szeged, vacsi, majd a Borfeszt utolsó napja jött, ahol már a jobb idő ellenére sem voltak annyian, mint előző nap. Másnap kora hajnalban indultunk vissza Pestre, lévén kedd és munka vártak ránk, leküzdöttük az ótópályát, és haza is értünk reggel kilencre. Kellemes két nap volt ez, és tudom, hogy rengeteg dolgot nem csináltunk, amit érdemes lett volna még (fürdő, Kapca, halászlé), de pont ezért van is rá sansz, hogy ahogy az öreg Kormányzó Úr is megmondta: I’ll be back.

A bejegyzés trackback címe:

https://jancsajani.blog.hu/api/trackback/id/tr868835586

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.