Sokan mondják, hogy egy jó vacsoráért bármeddig elutaznék. Ez most jelen esetben Dabasig történt.
A Dabas Deli Bistro is a már korábban énekelt Étterem Hét részese, így 9900 forintért három fogás dukál. Ami szimpatikus, hogy ezek java része az la carte étlap részei, így ezekből kóstolva bőven képet kapunk az étterem normál kínálatából.
A hely nagyon kis hangulatos, főleg az esti fényekben. A beltér így terasz nélkül kicsi, valamint fontos része még a bisztró mellett a delikátesz. Itt azért bőven vannak olyan termékek, amelyek mindig jól jöhetnek egyben: alapanyagok, fűszerek, szarvasgombás dolgok - érdemes körülnézni!
Kezdésnek kétféle kenyér érkezett, egy kis házi, habosított vajjal, meg egy kevés sóval hintve. Mind a két darab finom volt, a vajra ízlésem szerint mehetett volna kicsit több só is, dehát ez már csak az ízlések kérdése.
Előételek terén a húsmentes verziókat részesítettük előnyben. Az első ilyen a céklasaláta volt, amely különböző formájú és textúrájú variációkat takart, megtöltve a sajttal. Ez a kombó nagyon működőképes minden esetben, plusz egy kis marinált zellerrel a savak is megjelentek a tányéron.
A másik starter a franciás vonalra csatlakozott rá, egy szuper, sűrű állagú hagymakrémleves érkezett, benne szintén kecskesajtos rétessel, kis tökmag, valamint további hagymák kaptak még benne helyet. A leves csodálatosan ízes volt, a rétes pedig totálisan felemelte az ételt a következő szintre.
Főételnek következett egy édesburgonyás gnocchi (gnoccsi!), konyakos vargányával, parmezánnal, bébispenóttal. Kellemes, comfort food jellegű fogás volt, mely összetevőit a mártás nagyon szépen fogta egybe.
Azt gondolom, hogy amennyire általános fogás lett már egy jó ideje a rozé kacsamell, annyira jól meg tudja mutatni az adott étterem hozzáállását, gondolatát a témához. Nos, jelen esetben ez csupa jó dolgot mutat: tökéletesen omlós hús, kicsit roppanós bőr, finom ízek jellemezték. Mellé pedig a csicsóka nudli remek gondolat - ennek a különleges ízvilága a mellé kínált szilvával egy csodás egységgé formálta ezt a főételt.
Desszertek közül valahogy úgy alakult, hogy mindkét fogás brownie néven futott, de ennél eltérőbbek nem is tudtak volna lenni. Kezdeném a személyes kedvencemmel, amely mákos volt, vaníliasodóval, további mák mousse-szal és egy kevés naranccsal. Nos, aki szereti a mákot, mákja van, és maradjunk annyiban, ezt ne hagyja ki, mert ez a fentről nézve szép virágot formázó édesség tökéletesen hoz mindent, amit várunk ennek kapcsán.
A másik desszert a feketeerdő torta ízvilágát hivatott megtestesíteni, csokimousse-szal, és egy kis aludttejjel. Ez utóbbi kellemes fanyarsága nagyon jól párosult a meglepően nem durván édes csokoládés vonallal - parádés volt ez is.
A Dabas Deli bisztró most is remekelt - azt gondolom, hogy a környék méltatlanul fel nem ismert vendéglátóhelye ez még mindig. Bőven érdemes akár Budapestről is felkeresni egy jó ebédre, vagy vacsorára, én azt gondolom, nem fogtok csalódni.
